Let the darkness lead us into the light
Let our dreams get lost, feel the temperature rise
Belépés
egy új világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Share | 
 

 Johanna Marquez

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Johanna Marquez   Szer. Május 30, 2018 5:29 pm
Johanna Marquez

girls we are wolves we hide our fangs behind innocent smiles and red lipstick


Születési Hely:
2191. május 16., Oasis

Faj:
Földi

Rang:
Civil

Otthon:
Oasis és Liberi között ingadozik

Foglalkozás:
Pultos a Waterfall fogadóban

PlayBy:
Nadia Hilker

A családom...
Család... Egy olyan dolog, ami számomra már rég nem létezik sajnos. Eleve se voltunk sokan, hiszen a szüleimen és a nagybátyámon kívül senki másra nem is nézhettem úgy, mint családtagra. Bár ez a kis szűk kör se volt csodálatos, de legalább voltak valakik, akire számíthattam. Anyámnak köszönhetem a csillagok és az éjszakai ég iránti szeretetem. Na meg azt, hogy bármilyen érzelem túlteng bennem, akkor csak órákig nézem az éjszakai eget, amíg le nem hűtöm magam, vagy megoldást találok egy kérdésre.
Aztán 12 éves koromban édesanyám beteg lett, végül 15 éves koromban meg is halt. Apám pedig ezt annyira nem bírta elviselni, hogy alkoholba és mindenféle szerekbe fojtotta a bánatát és végül eltűnt a sivatag végtelenségében. Sose hallottam azóta felőle, valószínűleg meg is halt.
Végül így én, és a nagybátyám maradtunk, akivel 18 éves koromra megszakadt a kapcsolatom, már amennyire ez lehetséges volt. Ő is az ivásba fordult, hiszen a bátyát vesztette el, csak ő inkább üvöltözött velem, és néha nekem is indult. Amikor ebből végre elegem lett A Waterfall fogadóba mentem dolgozni, és ha látom ott, csak úgy kezelem, mint egy idegent.
Hát igen... Nekem már csak a csillagok maradtak, akiket a távolból nézek és abban se vagyok biztos, hogy még léteznek.

A múlt akár a kirakós...
Mióta az eszemet tudom azt hallgattam otthon is, és Oasis többi lakosától is, hogy mennyire felettünk állnak az Égiek, és, hogy a Replikánsok mennyire szerencsések, hogy nekik dolgozhatnak. Na meg azt is tényként hangoztatták, hogy amelyik fellázadt a gazdája ellen, és hozzánk küldték, nem szabad befogadni. Ezt egy darabig úgy ahogy, de elfogadtam. Ezekkel éltem együtt, és bármi történt, én csak némán egyetértettem lényegében. Bár ahogy egyre nőttem fel, ahogy eltávolodtam mindenkitől, és kívülállóként néztem én is mindenre és mindenkire, kezdtem megkérdőjelezni a dolgokat. Egyszerűen nem tudtam rendesen megmagyarázni miért is lennénk mi kevesebbek, és az Égiek jobbak. Ők fent vannak, mi pedig lent, de tudtommal ugyan úgy emberek vagyunk. A Replikánsok kitagadását végképp nem értettem. Persze sok minden nem tudtam róluk, de amennyire hallottam ők is érző, valóban létező lények. Miért ne lehetnének szabadok? Miért kell eltűrniük, hogy valaki folyamatosan parancsolgasson nekik.
Ezek a kérdések napról napra erősödtek bennem, és bár azt se értettem miért kezdtem megkérdőjelezni mindent, nem tettem semmit. Csak magamban boncolgattam a dolgokat, azokkal az információkkal, amik nekem is megvoltak.

tbc

Néha elvesznek ütött, kopott, szürke darabjai.



THE SKY SOMETIMES SEEMS JUST AS FAR
AS PEOPLE IN YOUR LIFE


avatar
Play By :
.• Nadia Hilker

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Szent Johanna Gimi Szerepjáték
» szent johanna gimi

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Sky Palace :: Karakteralkotás-
^
ˇ