Let the darkness lead us into the light
Let our dreams get lost, feel the temperature rise
Belépés
egy új világba
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Megosztás
 

 Thomas Mason

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Thomas Mason    Thomas Mason  EmptyPént. Jún. 01, 2018 10:54 pm
Thomas Mason

idézet helye


Születési Hely:
2180,  

Faj:
Földi

Rang:
Katona

Otthon:
Oázis

Foglalkozás:
Katona/védelmező

PlayBy:
Sebastian Stan

A családom...

Robert Mason /apa/: Gonoskodó, felelőségtudó családfő. Katonaként tevékenykedett, ő is az oázist védelmezte, viszont 10 évvel ezelőtt kilépett a seregből és azóta otthon van és a családját próbálja eltartani. Thomas mindenkinél jobban tiszteli és nagyra becsüli, mondhatjuk azt is hogy ő a példaképe már egészen kicsi kora óta. Igaz, Tom már felnőtt és ő is a seregben szolgál, de örül, hogy az apja nyomdokaiba léphetett.

Maria Mason /anya/: Kedves és szerény édesanya, aki bármit megtesz a családjáért. Egyszerűen imád főzni, így mindig mikor Thomas hazamegy pár napra, Maria finom falatokkal várja.
Régen mindig mesélt esténként különböző történeteket gyermekeinek különleges égi teremtményekről, akik úri pompában élnek jólétben és hatalmas palotákban. Tom mindig is fel akart jutni oda, anyja pedig mindig bíztatta, hogy ne adja fel az álmait, habár tudta, hogy a hozzájuk hasonló egyszerű emberek nem érhetnek fel hozzájuk.

Lily Mason /testvér/: Csupán 3 évvel fiatalabb bátyánál, de mindig is jól kijöttek egymással. Szerénység és segítőkészség jellemzi, soha egy sértő szó el nem hagyta a száját, mindenkit csak dicsér folyamatosan. Thomas ezt szereti benne a legjobban.  Történjen bármi, ő mindig pozitív és megmarad jókedvűnek, ami a környezetében élőket mindig felvidítja. Ezért sokan szeretik is őt.


A múlt akár a kirakós...

Még kisgyerek voltam, mikor hallottam azokról a különleges teremtményekről. Az égben éltek gazdagságban és úri pompában, akár a királyok. Mi, egyszerű emberek csak angyaloknak tartjuk őket, habár nem tudom, hogy mennyire igaz ez az állítás.
Kicsikén mindig nagyon szívesen hallgattuk a húgommal édesanyám meséit, mellyek az angyali teremtményekről szóltak. Igaz, ő még sosem találkozott égivel, a történetek nagyját mindig ő találta ki, de elmondása szerint az ő nagyapja találkozott eggyel és a tőle hallott meséket mesélte el nekünk esténként.  Anyám mindig kicserélte a szereplők nevét a mi nevünkre, mert Lily szerette ha mi lehettünk a történetek főszereplői; szinte hallom ismét édesanyám kedves és lágy hangját és húgomat amint folytatást követel... Emlékszem, titkon mindig arról álmodoztam, hogy egyszer találkozhassak én is egy égivel, fel szerettem volna jutni  az égi városokba, hogy megleshessem, milyen az élet odafent.
Apám katona volt és a munkája miatt sajnos mindig keveset volt otthon, olyankor mindig mozgalmas napunk volt. Anyám nem bírta egyedül vezetni az egész háztartást, ezért rendszeresen segítenünk kellett neki. Fiú létemre nem igazán értettem a főzéshez, mosogatáshoz és hasonlókhoz, de mindenesetre szívesen elválaltam a hasonló feladatokat is. De miután segítettünk anyánknak a ház körüli munkában, húgommal mindig jókat játszottunk az udvaron. Azt képzeltük, hogy égiek vagyunk és ilyenkor bevontuk a többi gyereket is a játékba. Lassan minden délután összegyűltünk és játszottunk, végül pedig egy kisebb királyságot is alapítottunk a játékban. Én mindig egy katonát szerettem alakítani, hiszen számomra egy álom munkának számított a katonaság. Igaz, apám azt mondta, hogy kemény dolog zsoldosnak lenni, de engem mindig is vonzott az oázis védelme, ezért nehezen tudtak lebeszélni róla.
Idővel viszont kezdtünk felnőni, így szétszéledt a kis csapat és nem gyűltünk össze többet egy játékdélutánra. De legalább a baráti társaság megmaradt, ezért szabadidőnkben mindig kimentünk egy kicsit a sivatagba bandázni. De sajnos ez nem mindig jött össze; egyetlen férfiként a háznál kötelességem volt segíteni a kemény, fizikai munkákban, amit sem anyám, sem Lily nem tudot megoldani. Ennek köszönhetően edzettebb lettem, ráadásul napi rendszerességgel mentem futni vagy erősíteni, akár több órát is, így tizennyolc éves koromra erősebb lettem, mint egy korombeli férfi. Apám ekkor vonult vissza, így végre fel tudtam váltani a seregben. Most ő van otthon segíteni és én védelmezem az oázist. Mondhatni úgy is, hogy szerepet cseréltünk és így most mindkettőnknek jó. De akkor még nem sejtettem, hogy hamarosan megváltozik az életem...
 

Néha elvesznek ütött, kopott, szürke darabjai.

Thomas Mason

Thomas Mason
Play By :
☆Sebastian Stan

Thomas Mason  Empty
Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Sky Palace :: Karakteralkotás-
^
ˇ