First time when we met

Ian &  Thit

A dolgok egyre kezdtek idegenebbé válni. Olyan dolgokat éreztem, amiket normál esetben nem szabadna. Persze akkor még nem tudtam, hogy mit szabad és mit nem. Teljesen természetesnek találtam, hogy esetleg szomorú vagyok, vagy épp pillanatnyilag boldog. Hiszen a vörös selyemszalag lehullott a nyakamból, egyenesen a talajra. A helye még szinte égett. Elfogadott. Nem kell vissza mennem a gyárba. Nem leszek másodkezű replika...
- Ian...- ízlelgettem számban neve hangzását, mire békés mosolyra húztam ajkamat. Megnyugtatott. A tudat, hogy az életem többé nem céltalan. Bár még mindig homályos volt a látkép... Hiszen konkrét feladatot még így sem kaptam. S hogy mit kezdek addig magammal, míg nem tehetek valamit érte... fogalmam sincs. Lehet bele kukulok. - Ha ezt szeretnéd...- mosolyodtam rá, majd nem sokkal rá úgy döntött, megsétáltat. Aminek természetesen örültem, hiszen meg szerettem volna jobban ismerni. Bár persze, alapvető információkhoz könnyedén hozzá juthattam teremtésem során, azonban ez korántsem olyan mint így... most. Hát hátra tett kezekkel kapaszkodtam a csuklómba, miközben Ian mellett léptem ki a kertbe. A mesebeli zöld szín azonnal magával ragadott. Mosolyt csalva arcomra, hunyorogva pillantottam fel a napra. Hát ez a napsütés... A napfényben sütkérezve azonban volt egy  apróság, ami nem tudott nem feltűnni... A szőke fiú, aki korábban a Hall-ban volt. Úgy tűnt Iannel nem ápolnak túl jó kapcsolatot.
- Ő az öcséd? - pillantottam Ian-re kérdően, majd néztem Elias után, ahogy az ablakok mögött szépen lassan tűnik el a falak között. - Úgy tűnik nem ápoltok túl... Bensőséges kapcsolatot. - Jegyeztem meg, abban reménykedve, hogy Ian mond néhány szót ezzel kapcsolatban. Elvégre... Ideig itt leszek. Nem árthat többet tudnom.  Persze testvér problémák mindenhol akadnak, de ez most valahogy más volt. Mást láttam. Nem csak egy sima civakodás eredményét. Nem csak mosoly szünetet. Ugyanakkor közvetlen haragot sem. Egyszerűen mintha átnéztek volna egymáson. Mintha nem volnának egymásnak többek, mint... Mint szellemek. Mint két különböző dimenzióból származó lény, akik egyszer látták egymást de többet nem is akarják. Épp elég volt... Ugyanakkor nem voltam biztos abban, hogy mit láttam. Semmi sem lehet ilyen egyszerű...

333┃YOUTUBE┃ Előzmények  ┃✗